Persze nem a nyulakkal kezdődött, hanem pulykákkal és disznókkal. A tapsifülesek csak később kerültek sorra....

A lappiramis harmonizáló hatása, a szervezetben létrejövő gyenge, természetközeli mágnesesség főleg azokban az esetekben mutatkozott meg, amikor a betegség nem kórokozó eredetű volt. Az általános stressz, a (föld)sugárzások, az elektroszmog következtében kialakult problémák gyors javulásnak indultak. Az első tapasztalatok a következő általános hatásokat mutatták: fájdalomcsillapítás, görcsoldás, izomlazítás, vérnyomáscsökkentés, vér- és nyirokkeringés javítása, anyagcsere (emésztés) fokozása. Egyes esetekben szükségtelenné vált gyógyszerek alkalmazása (fájdalomcsillapító, hashajtó, görcsoldó). Emellett egyetlen esetben sem tapasztaltak mellékhatást.

Az igazi „felfedezés” a lappiramist folyamatosan használók körében született: többen számoltak be arról, hogy panaszaik tartós megszűnése vagy jelentős csökkenése mellett kevésbé voltak fogékonyak a fertőzésekre. Anélkül vészelték át az influenzás, megfázós időszakot, hogy megbetegedtek volna. Másoknál rövid ideig tartó, enyhébb lefolyású volt a nátha. Az egyéni megfigyeléseket orvosi tapasztalatok is megerősítették.

Ezzel egybevágtak az első, állatokkal végzett kísérletek eredményei is. Pulykatartó telep vezetője keresett meg bennünket, mert a drága, gyógyszerezett táp ellenére is sok állat megbetegedett, nagy volt az elhullás, az állatok nehezen bírták a bezártságot. Nagy felület beborítása a lapokkal nem lett volna egyszerű feladat, így az itatóvizet kezeltük. Ez már önmagában is elegendőnek bizonyult.

A pulykatelepen csökkent az elhullás, az állatok nyugodtabbak lettek, a gyógyszerfelhasználás visszaesett. Mivel az állatokat élve szállították a megrendelőkhöz, fontos eredmény, hogy a szállítás során is csökkent az elhullás, a szárnyasok a korábbinál jobb állapotban érkeztek meg rendeltetési helyükre.

Munkatársunk néhány háztájiban tartott sertésen is "elvégezte a kísérletet" - vagyis lappiramissal kezelt vízzel itatta az állatokat. Az ő személyes tapasztalatai is azt mutatták, hogy az állatok nyugodtabbak lettek. Amikor levágásukra került sor, a húsból bevizsgálásra - kontroll minta benyújtása mellett - az OÉTI-be került belőle. Az eredmény azt mutatta, hogy a szokásos körülmények között tartott háznál hízlalt disznóhoz képest a kezelt vízzel itatott állatok húsa jobb minőségűnek bizonyult.

Ekkor következtek a "kísérleti nyulak"

Szarvason, a Tessedik Sámuel Főiskolán, Dr. Sinkovics György professzor, tanszékvezető tanár vezetésével végezték el azt a többszörösen ismételt, ellenőrzött kísérlet, amelyben választási nyuszik játszották a "főszerepet". A kis tapsifüleseket három különböző csoportban vizsgálták az első kísérleti időszakban. Az I. csoportot hagyományos módon, gyógyszeres táppal etették ,itatóvízük közönséges csapvíz volt. A II. csoport szonos minőségű, de gyógyszermentes tápot és lappiramissal kezelt ivóvizet kapott. A III. csoport gyógyszermentes tápot és csapvizet. A III. csoportból egyetlen állat sem maradt életben  a 14 napos kísérleti időszak végére. Az I. csoport – szokásos módon tartott – nyulai közül az állomány fele pusztult el, és súlygyarapodásban is elmaradt a II. csoporttól, amely az aktivált ivóvizet kapta. Az eredményt az alábbi két diagramon láthatjuk:

A nagyüzemi nyúltartás egyik legnagyobb problémája az kokcidiózis leküzdése.
A fertőzés majdnem elkerülhetetlen, ezért alkalmazzák a tápba kevert gyógyszereket
a betegség tünetek kialakulásának megelőzésére. A diagramon azt láthatjuk, hogy
a kontroll csoportban a gyógyszer adagolása ellenére az korokozó-szám
megnövekedett, addig a lappiramissal kezelt vizet fogyasztó csoportban
mindvégig alacsony szinten maradt.

A második diagram azt mutatja be, hogyan alakult a kísérleti csoportok napi súlygyarapodása.
Az adatok önmagukért beszélnek:, a kezelt vízzel itatott állatok jobban gyarapodtak,
ami köszönhető egyfelől annak, hogy szervezetüket nem terhelte a gyógyszerezés,
másrészt immunrendszerük képes volt megbirkózni a fertőzéssel, a kórokozók nem
szaporodtak el a szervezetükben.

A kísérletet több alkalommal is megismételték, más-más tartási körülmények között is (ketreces ill. mélyalmos), és az eredmények megfeleltek az első kísérletben kapottaknak. Ez arra enged következtetni, hogy azok a lappiramis által létrehozott hatások, amelyek szervezetünknek segítenek regenerálódni, egyszersmind megerősítik annak védekező mechanizmusát (immunrendszerét) is.

Erős immunrendszer - jobb általános állapot, nagyobb

súlygyarapodás, és...?

A 14 napos vizsgálatia ciklus végén a nyulakat levágták, így is végeztek további vizsgálatokat. Többek között az OÉTI-ben is, ahol a hús minőségét vizsgálták meg. Természetesen a vizsgálatot végzőknek semmilyen információjuk nem volt arról, mi a cél, illetve, melyik hús honnan származik. A szabványos vizsgálatok szerint a II. csoport – ők tehát kezelt vizet fogyasztók – esetében a hús jobb minőségű, mint a gyógyszeres táppal etetett csoporté.

A kísérlet eredményei a gyakorlatban

Az eredmények közzététele után egy Debrecen melletti nyúltartó telepen próbálták ki a módszert. Elsőként egy 3000 egyedet tartalmazó állományon kezdték. A szóbeli visszajelzés a gyógyszerek megtakarítása kb. 60% volt, az átadást a tervezettnél hamarabb bonyolították le – ami azt jelenti, hogy a csoport összeségében gyorsabban érte el a kívánt fejlettséget, súlyt – és összeségében is nagyobb súlyúak voltak, mint a kontrollként tekinthető többi.  A próbát végül kiterjesztették 12000 egyedre, de beszámolót a későbbiekben - sajnos - nem kaptunk.